Ugrás a tartalomra

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház

Fiatalosan - 60 fölött a megyei kórház

Megyei Tagkórház-légi

 

Időskorba lépett a megyei kórház, ám a kor nem mérvadó, fiatalos lendület kísérte történelmét.

 

Kórház

MISKOLC - Hatvankét év emberöltőben mérve is szép kornak számít, amelyben emlékek, számos megmérettetés, feladat, de akár nehézség is felsejlik. Egy intézmény életében sincs ez másként.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház történetének kezdete az 1955-ös év második felére datálódik, ekkor derült ki ugyanis, hogy a Honvéd-, a Vasgyári- és az Erzsébet Kórház nem tudja ellátni a 200 ezer főt meghaladó Miskolc város betegellátási szükségletét, nem beszélve a megye egészének kiemelt betegellátási feladatairól. A rendelkezésre álló 52 kataszteri hold tág teret biztosított a képzelőerőnek a szükséges kiszolgáló épületek megépítéséhez. Hat tömbépület – a katonaság számára – korábban elkészült, ezeket kellett gyors ütemben átalakítani lépésről lépésre, az egészségügy feltételeinek megfelelően.

 

Évi 13-14 ezer beteg

A (h)őstörténet innen indult: 1958. december 15-én 139 egészségügyi dolgozó, közöttük 24 orvos, a megbízott igazgató dr. Kende István vezetésével „megszállta” az átadott és részben átalakított épületek egy részét, ellátva az első években évi 13-14 ezer beteget. Öt alapító osztály fogadta a pácienseket: belgyógyászati, sebészeti, szülészeti-nőgyógyászati osztály, a gyermekgyógyászati ellátást biztosító osztály kis ágyszámmal és a fül-orr-gégészeti osztály.

A patológiai és laboratóriumi háttér 1962-től osztállyá szerveződött. A következő 10 évben nagy léptekkel indult el az egészségügyi intézmény a fejlődés útján. Kialakították a koraszülött osztályt és létrehozták – 1961-ben – a traumatológiai és bőrgyógyászati osztályokat. Amit nemér még „idegépületnek” neveztek betegeinek, ott az ideggyógyászati ellátás mellett előbb részlegként, majd osztályként idegsebészeti egység alakult, amely – bizonyítva szükségességét – 1965. február 5-én el is végezte az első nagyműtétet. Az 1960-as években 1700 ágyon, évente 25-30 ezer fekvő beteget kezelt az intézmény.

 

Orvos- és nővérszálló

A megyei kórház második évtizedében a fejlesztések, fejlődések mellett megkezdődtek az integrációk. Új sugárterápiás épületben önálló onkoradiológiai és sugárterápiás osztály kezdte meg működését. A szakmai színvonalat jelzi, hogy 1973-ban az urológiai és nephrológiai osztály az országban másodikként, de sikerében elsőként vesetranszplantációkat végzett.

Dr. Velkey László korát lényegesen megelőző koncepciózus szemlélettel, máig korszerűnek tekinthető szerkezettel megálmodta a Gyermekegészségügyi Központ épületét, amelyet 1976-ban át is adtak a kis betegeknek.

Az 1977-ben kezdődött első összevonás – a menedzsmentet is meglepve – 8 telephelyessé alakította át a kórházat, de hála a nem csituló átalakítási járványnak 1989-ben ismét „egytelephelyessé” redukálódott az intézmény. Átmenetileg tehát az ország legnagyobb kórháza lett a Borsod megyei, és ezt követően is mindig dobogós helyen szerepelt.

Növelte a dolgozók megtartásához szükséges komfortfokozatot: orvos-nővérszállót létesített, könyvtárat alakított ki. Az 1970-es évek végén, 2.486 ágyon, évente 46-48 ezer beteget látott el. A 80-as éveket a visszafogott fejlesztések, de konszolidált működés jellemezte.

Az 1990-es években a mennyiségi változások minőségi változásokba csaptak át. Az úgynevezett ágyláb-törvény elsősorban a vidéki kórházak ágy- és szakdolgozói létszámát csökkentette, többször egy-egy kórházprofilt módosítva. A kórház egyébként jobb sorsra volt érdemes: 2 egyetemi tanár, 6 egyetemi docens, 18 kandidátus dolgozott 1991-ben az intézményben. A szakdolgozók 94 százaléka szakképesítéssel rendelkezett. A 367 orvosból 259 rendelkezett egy vagy több szakvizsgával. A csípő- és térdízületi protézis műtétek mindennapossá váltak, technikájuk, valamint a felhasznált anyagok minősége fejlődött.

 

Folyamatos fejlődés

Felismerve a STROKE jelentőségét – és kiképezve az annak kezelésére alkalmas személyzetet – 1992-ben STROKE Ellátási Központtá vált a II. ideg-toxikológiai osztály. Az 1995-ös év újabb technikai ugrást jelentett a radiológiai diagnosztikában. Üzembe helyezték az MRI-készüléket, emellett csontvelő-transzplantációs részleget indítottak a GYEK-ben.

Mindeközben a sebészeti, majd a belgyógyászati épület teljes rekonstrukcióját elvégezték. A 2000-es években a kórház fejlődése új impulzusokat kapott, például gyermek sürgősségi osztály létesült. 2001-ben a Debreceni Orvostudományi Egyetem oktatókórházává vált az intézmény és szerződést kötött a Miskolci Egyetemmel.

A szakmai társadalom értékelte az erőfeszítéseket, így a kórház Gyermekégési Centrummá vált, a traumatológiai osztály pedig megkapta az AO Nemzetközi Kutató Fejlesztési Intézet Referencia Osztályának címét. Az akkor még egyszerűbb műszerpark ellenére a laparoszkópos műtéti repertoár bővült, köszönhetően a rendkívül rátermett és fejlődésre mindig kész orvosgárdának.

Onkológiai vonatkozásban pozitív fejleményként létrejött a Központi Szűrőcentrum. A Sugárterápiás Centrumban pedig a modern sugárterápia első lépcsőjeként lineáris gyorsító kezdte meg működését. A napi általános betegellátási igény mellett a Gyermekegészségügyi Központban megtörtént a 100. csontvelő-transzplantáció. A 2004-es év utolsó napjaiban az I. belgyógyászati-kardiológiai osztály elvégezte az első haemodinamikai beavatkozást az újonnan átadott Haemodinamikai Központban.

 

Együtt erősebben

2008-ban az integráció eredményeként a Vasgyári kórház traumatológiai osztálya az intézményhez került, ezáltal Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve Heves megye traumatológiai ellátását is beleértve regionális, magas szintű munkát, idegsebészeti ellátást tudott a megyei kórház biztosítani.

Az integráció 2009-ben is feladatot adott. 2013-ban megkezdődött a Központi Betegellátó Épület birtokba vétele, a JÁFEK épületének felújítása, 64 szeletes CT készülék, korszerű DSA és egy három Teslas MRI készülék telepítése.

A döntő változás dátuma: 2017. április 1-je. Mezőkövesd és Szikszó város kórháza mellett Miskolc valamennyi kórházának összevonása megtörtént. 

Az intézmény főigazgatója 2018. szeptember 17. óta dr. Révész János. A kórház hajója a 60 év alatt zátonyok, sokszor viharos körülmények között is előrehaladt, néha változó sebességgel. A kórház jelenlegi gazdasági, szerkezeti és építészeti helyzete ígéretes jövőt biztosít. A kórházi hajó távolabbi célokat, kikötőket is megjelöl, ugyanis a 60 év alatt bebizonyította, hogy alapja szilárd, felépítménye megbízható, vezetése eltökélt. Át tudta venni a megyében működő kórházak feladatainak jelentős részét, kiállta a többlettevékenység okozta megpróbáltatást is.  

 

1234

 

A szakmai harmonizáció igénye miatt

A kórház története folytatódik, 2014-2018-ig már a jelent mutatja, hogy az új Központi Betegellátó következményeként és a további integráció bevezetéseként ez az időszak újabb szerkezeti, tevékenységi módosítást eredményezett. A sürgősségi betegellátó osztály 2014-ben a Miskolci Semmelweis Ignác Egészségügyi Központból, más néven a MISEK-ből a megyei kórházba került át. A szakmai harmonizáció igénye miatt, az SBO mellett a sebészet, mellkas-sebészet, urológia, szemészet szintén az intézményhez integrálódott.

A felnőtt rehabilitációs tevékenység viszont a megyei kórházban megszűnt. Emellett a Gyermekonkohaematológiai és Csontvelőtransz­plantációs Osztály az Európai Csontvelőtranszplantációs Társaság regisztrált tagja lett. 

A legjelentősebb változás az onkosebészeti épület létrehozása, amelyet a „második sóhajok hídjával” (műtősfiúk fohásza) összekötöttek a régi sebészeti épületben lévő műtőtraktussal. 

2018-tól folyamatosan fejlődik a kórház: új épületek, új műtők, új szakrendelők, számos új orvosi eszköz-, műszer, sugárterápiás-, diagnosztikus felszerelés, új parkolók színesítik a palettát - híreinkben valamennyi beruházásról, átadási ünnepségről, bővítésről, beszerzésről bővebben is olvashatnak.