Mezőkövesden találkoztak a régióban tevékenykedő belgyógyászok és szakdolgozók. A vármegyei központi kórház a mezőkövesdi Balneo Hotel Zsori Thermal & Wellness szálloda konferencia központjában rendezte meg a Magyar Belgyógyász Társaság Északkelet-magyarországi Szakcsoportjának Kongresszusát és a VIII. Szakdolgozói Ülését.
A seregszemlére a régióból több száz orvos és szakdolgozó regisztrált, a tudományos program részeként mintegy száz előadást hallhattak a résztvevők a belgyógyászat számos területéről.
„Örülünk neki, hogy most először, itt a dél-borsodi városban tartják meg az éves kongresszust és találkozót. Ez a rendezvény szakmai jellegű, de baráti találkozásokkal párosul – mondta köszöntőjében Tállai András, a Pénzügyminisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkár, a térség országgyűlési képviselője. - „Mezőkövesd érdekes kultúrájáról és történelméről; híres, sokszínű város. Jelen van az idegenforgalom, a gyógyturizmus, valamint a sport is.”
„Mezőkövesd 16 és félezer fős, élhető kisváros, amely rendelkezik a nagyvárosok szinte valamennyi létesítményével és Matyóföld központja. Szentistván és Tard település tartozik még Matyóföldhöz. Így összesen körülbelül húszezren sorolhatók a matyósághoz” – tette hozzá dr. Fekete Zoltán, Mezőkövesd polgármestere.
A vármegyei központi kórház főigazgatója a legek egészségügyi intézményeként jellemezte kórházát.
„Magam is lokálpatriótaként szólok egyrészt a vármegyei egészségügyi ellátás tekintetében, másrészt a saját intézményem vonatkozásában és némileg kicsit Észak-Kelet-Magyarország és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye szempontjából is” – vezette be üdvözlő beszédét dr. Révész János, a vármegyei kórház főigazgatója.
„Borsod-Abaúj-Zemplén jelenleg hazánk legnagyobb lakosságszámú vármegyéje 642 ezer fővel. A vármegyében 414 betöltött háziorvosi praxis van, emellett 16 járóbeteg szakrendelő, illetve öt kórház, amely az itt élő páciensek egészségügyi ellátásáról gondoskodik. Sátoraljaújhely és Ózd klasszikus funkciójú kórház. Edelény elsősorban légzőszervi betegekre specializálódott. A kazincbarcikai kórházat pedig a BorsodChem közelsége hívta életre egy ipari katasztrófa esetére, de ma már a vármegye középső részének az egészségügyi ellátásáért felel. Ezeknek a központi intézménye a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház, amely 2017-ben hat intézmény integrációjának az eredményeképpen jött létre. Ez ma Magyarország legnagyobb egészségügyi ellátója, Kelet-Magyarország legnagyobb foglalkoztatója és legnagyobb állami gazdálkodója. Hét telephelyen látja el a feladatait, megközelítőleg 5500 dolgozóval, Miskolcon 3400, a vármegyében összesen közel 4200 ággyal.
„Körülbelül húsz fős szervezőbizottság vett részt abban a munkában, hogy a konferencia igen gazdag programját össze tudjuk állítani. Mintegy 260 fő regisztrált a kongresszusra és csakneml 70 szakdolgozó vesz részt a tanácskozásokon, amely rendkívül fontos számunkra – ismertette Dr. Nagy Gergely György, a vármegyei kórház Kardiovaszkuláris és Belgyógyászati Centrumának centrumvezető főorvosa.
Mint mondta, a belgyógyászat szerepe felértékelődött az elmúlt időszakban. Belgyógyászati ellátást pedig csak úgy tudunk nyújtani, hogyha az orvosok és a szakdolgozók együtt dolgoznak és hidat képeznek a betegek számára, amely összeköti az alapellátót és szakellátókat” – fűzte hozzá.
„Hatvanöt évvel ezelőtt alakult az Észak-Kelet-Magyarországi Szakcsoport négy vármegye belgyógyászaiból. Azóta minden évben egy, az utóbbi évtizedben pedig évente két alkalommal gyűlünk össze” – számolt be Prof. Dr. Paragh György, az Északkelet-magyarországi Belgyógyász Társaság elnöke. „Az őszi időszakban egy kétnapos konferenciát szoktunk rendezni, ahol a belgyógyászat teljes spektruma megjelenik. A tavaszi időszakban pedig határterületi témákkal foglalkozunk. A 98 prezentáció lehetőséget ad arra, hogy a belgyógyászatnak minél szélesebb területét áttekintsük, átadjuk egymásnak a tapasztalatokat és azokat a jó gyakorlatokat, amelyeket az egyes kórházakban a kollégák folytatna – közölte 9a társaság elnöke.
(boon.hu)
